2010. július 5., hétfő
Totális teltház :(
Köszönhetően a hazug, felelőtlen rózsaszín cukormázas Illatos úti "hivatalos" kommuniációnak, totális teltház van a telepen!
2010. június 26., szombat
Honlap kutyapecéreknek?
Ezúton is gratulálunk az Illatos út legújabb - agyondícsért, de minden szempontból kritikán aluli - honlapja készítőinek :( Már napok óta ez a shar-pei látható az új honlap címlapján...
Eddig legalább nem hirdették feltűnően a telepre került fajtatiszta kutyákat, hogy ne vonzzák oda túlságosan a kutyapecéreket...
Most már ez a - kivételesen jó - hagyomány is veszni látszik: ezután pl. az "ingyenkutyára" vágyó hajléktalanok mellett, úgy látszik szeretettel várják a rózsaszínre festett sintértelepen a fajtatiszta kutyákkal üzletelni vágyó állampolgárokat is... :(
2010. június 21., hétfő
Világgá futott Illatos úti kutyus!
Adalékok Kozma doktor "Örökbeadási tendenciák az Illatos úton" című előadásához: Brúnót a minimális elvárható gondosság nélkül adták "örökbe"...
Meghalt szegény, nem élte túl az Illatos úti forgalmat... (2010. 06. 21.)
Eredeti segélykérés:
2010. júniús 21.-én kihoztam az Illatos útról egy kutyát, de balszerencsés módon még a telep előtti buszmegállónál kihúzta a fejét a nyakörvből, olyan soványka a kutya, hogy a legszorosabbra állítva is túl bő maradt :(
Megpróbáltam ugyan megfogni, de olyan pánikban volt, hogy jól összeharapdálta a kezemet, és elrohant - még azt sem láttam, merrefelé, de valószínűleg a Táblás úton.
Kis-közepes méretű, világos vörösesbarna, hatalmas felálló fülei vannak, kan, Brúnó a neve, leadott kutya volt, a 078B kennelből.
A kutya már chipezve van, száma: 348094100020058
Kérem szépen, ha valahol felbukkan, értesítsenek, megyek érte! Aki bármit tud róla, kérjük jelentkezzen: +36-20-572-9236
Köszönünk minden segítséget!
Egy állatbarát megjegyzése:
...Az én gyerek- és fiatalkorom réme az Illatos volt, tudtuk ha oda kerül kutya, annak vége. Az mesélték szappan és enyv lesz belőlük. Könnyen hihető volt, naponta villamosoztam el a szappangyár előtt, azt a bűzt, ami onnan kijött, nehéz volt elviselni.
Azt hittem változott valami. Változott is, de nem eléggé.
Talán nem a jószándékú, de tapasztalatlan kivivő hibája a kiskutya halála. Biztos nem tudta, hogy a kutyus nem veszi le rögtön, hogy jó helyre megy, csak azt, hogy megkötötték - talán most először - és viszi valahová egy vadidegen. Persze, hogy szabadulni próbált.
Az én új kutyusom mentett, fajtamentők által. Ők a leendő gazdi tudta nélkül is meóznak, amikor valaki kutyáért jelentkezik és ha minden ok. akkor mehet csak. De ez még nem biztos, nálunk is az volt a helyzet, szegény kutyus próbált szabadulni a pórázról, hiába volt minden kedveskedés, szeretet, teljesen össze volt zavarodva, már attól féltem, nem kapom meg, mert nem szeret rögtön.
És itt jön az örökbeadó felelőssége! Amíg mi a papírmunkát, formaságokat intéztük, azt a tanácsot adta a kutyusok "apja" ,vigyék a többiek a telepen kívülre, ne zavarja őt a többi kutya ideges ugatása, ott sétálgassanak vele pórázon. És mire a formaságokat elintéztük, lenyugodott. Végig az ölemben ülve utazott a kocsiban, közben puszit osztott. Nem volt idegbajos, nem hányt, sőt élvezte a meleg ellenére. Nem biztos, hogy ugyanez lett volna, ha egyből egy forgalmas utcára viszem pórázra kötve.
1 napja nálunk volt, amikor a közeli állatorvost meglátogattuk. 100 m sincs, forgalom sincs, mégsem jött a pórázon. Végig cipeltem, de még a rendelő kertjében is szabadulni akart, odamenni minden kutyához, hiszen csak kutyát látott eddig. A második oltásnál már az ő állatorvosához gyalogoltunk le, kb. 1 km-re és gyönyörűen jött a pórázon úgy, hogy az meg sem feszült, lazán lógott mellette. Tudtam, hogy nem lehet semmi baj, már nem akar menekülni.
Meghalt szegény, nem élte túl az Illatos úti forgalmat... (2010. 06. 21.)Eredeti segélykérés:
2010. júniús 21.-én kihoztam az Illatos útról egy kutyát, de balszerencsés módon még a telep előtti buszmegállónál kihúzta a fejét a nyakörvből, olyan soványka a kutya, hogy a legszorosabbra állítva is túl bő maradt :(
Megpróbáltam ugyan megfogni, de olyan pánikban volt, hogy jól összeharapdálta a kezemet, és elrohant - még azt sem láttam, merrefelé, de valószínűleg a Táblás úton.
Kis-közepes méretű, világos vörösesbarna, hatalmas felálló fülei vannak, kan, Brúnó a neve, leadott kutya volt, a 078B kennelből.
A kutya már chipezve van, száma: 348094100020058
Kérem szépen, ha valahol felbukkan, értesítsenek, megyek érte! Aki bármit tud róla, kérjük jelentkezzen: +36-20-572-9236
Köszönünk minden segítséget!
Egy állatbarát megjegyzése:
...Az én gyerek- és fiatalkorom réme az Illatos volt, tudtuk ha oda kerül kutya, annak vége. Az mesélték szappan és enyv lesz belőlük. Könnyen hihető volt, naponta villamosoztam el a szappangyár előtt, azt a bűzt, ami onnan kijött, nehéz volt elviselni.
Azt hittem változott valami. Változott is, de nem eléggé.
Talán nem a jószándékú, de tapasztalatlan kivivő hibája a kiskutya halála. Biztos nem tudta, hogy a kutyus nem veszi le rögtön, hogy jó helyre megy, csak azt, hogy megkötötték - talán most először - és viszi valahová egy vadidegen. Persze, hogy szabadulni próbált.
Az én új kutyusom mentett, fajtamentők által. Ők a leendő gazdi tudta nélkül is meóznak, amikor valaki kutyáért jelentkezik és ha minden ok. akkor mehet csak. De ez még nem biztos, nálunk is az volt a helyzet, szegény kutyus próbált szabadulni a pórázról, hiába volt minden kedveskedés, szeretet, teljesen össze volt zavarodva, már attól féltem, nem kapom meg, mert nem szeret rögtön.
És itt jön az örökbeadó felelőssége! Amíg mi a papírmunkát, formaságokat intéztük, azt a tanácsot adta a kutyusok "apja" ,vigyék a többiek a telepen kívülre, ne zavarja őt a többi kutya ideges ugatása, ott sétálgassanak vele pórázon. És mire a formaságokat elintéztük, lenyugodott. Végig az ölemben ülve utazott a kocsiban, közben puszit osztott. Nem volt idegbajos, nem hányt, sőt élvezte a meleg ellenére. Nem biztos, hogy ugyanez lett volna, ha egyből egy forgalmas utcára viszem pórázra kötve.
1 napja nálunk volt, amikor a közeli állatorvost meglátogattuk. 100 m sincs, forgalom sincs, mégsem jött a pórázon. Végig cipeltem, de még a rendelő kertjében is szabadulni akart, odamenni minden kutyához, hiszen csak kutyát látott eddig. A második oltásnál már az ő állatorvosához gyalogoltunk le, kb. 1 km-re és gyönyörűen jött a pórázon úgy, hogy az meg sem feszült, lazán lógott mellette. Tudtam, hogy nem lehet semmi baj, már nem akar menekülni.
2010. június 11., péntek
Illatos út
Ha valaki mentális mazochista, aki élvezi, ha vadidegen bunkók huzakodnak vele és kioktatják, akkor azonnal vegye az irányt az Illatos út felé. Mi onnan akartunk kutyát hozni. Megnéztük a honlapot, kiválasztottunk egy kutyust, akiről természetesen telefonon nem adtak a telepiek felvilágosítást. Gondolom, a személyiségi jogait sérti, ha elmondják róla, hogy mekkora, hány éves, és egyáltalán bent van-e még. És gondolom, a személyiségi jogait az nem sérti, ha azért kell megölni, mert nem megy érte senki.
Így aztán a harminc fokos hőségben elbuszoztunk a telepre. Rögtön a bejáratnál egy biztonsági őr megkérdezte a nevemet. Most vagy így akart csajozni, vagy az én nevem volt aznap a jelszó, mert nem írta fel sehová, hanem kinyitotta a kaput. Bent egy kupacban öt gondozó ücsörgött és beszélgetett. Miután néhány percig mórikáltuk magunkat, egyikük megkérdezte, miért jöttünk. Elmondtuk. Nagyot sóhajtott, amiért ilyen pofátlanul megszakítottuk a kedélyes délelőttöt, és elindult a kennelek felé. Szabály ugyanis, hogy látogató nem lehet bent felügyelet nélkül.
Odamentünk a kutyushoz, aki nagyon aranyos, bozontos jószág volt, viszont folyamatosan ugatott ránk, és csupa váladék volt az orra. Amikor megkérdeztem, mi baja, a gondozó rámförmedt, hogy "mi lenne, taknyos". Angyali türelemmel azt is megkérdeztem, hogy hogyan lehet elkerülni, hogy ezt az otthoni kutyánk elkapja. Az intelligens válasz: "Sehogy se. El fogja kapni. Kezeltetni kell. Majd elmúlik." Én tudom, hogy óriási parasztság részemről, hogy nem tudom egy takonyfoltból megállapítani egy kutya betegségét, a szükséges gyógymódokat, és nincs nálam egy mobil állatgyógyszertár, magamba is szálltam ott nyomban. A náthától hát eltekintettünk, de mivel a kutya nem mutatta, hogy eszméletlenül boldog lenne tőlünk, vagyis végig ugatott ránk, szerettük volna, ha kijön a ketrecből, hogy kicsit megsimogassuk, vagy sétáljunk vele egy kört. Talán nem meglepő ezek után, de nem lehet a kutyát kiengedni. Tilos sétáltatni, tilos megsimogatni. Vagyis úgy döntsek arról, hogy tizenegynehány évig leszünk-e társak, hogy egy sötét ketrecben látok egy csomó szőrt.
Végtelen alázatot erőltettem magamra, és érdeklődtem, megnézhetnénk-e a többi kutyát is, hátha van olyan, aki azonnal kiválaszt bennünket. Erre a gondozó olyan méltatlankodó pofahúzást rendezett, mintha azt kérdeztem volna tőle, hogy kivághatom-e a szívét, és főzhetek-e belőle pörköltet. Felszegett fejjel végigviharzott a kennelek között, mi loholva követtük. Ha kérdeztünk valamit, elmondta, ami a kutya táblájára amúgy is rá volt írva, de minden másra azt mondta, "nem tudom". Az egész helyiségben egyébként irtózatos bűz volt, a kutyapisi a folyosó közepére folyik össze. Miután hét perc alatt végighajtott bennünket a ketrecek között, annyit mondott, gondoljuk végig, neki most dolga van. El sem tudtam képzelni, mi a fene más dolga lehet a munkaidejében, de mivel már a puszta látványától erős vágyat éreztem, hogy lecsapjam, és a darabjaiból jóllakassam a kutyákat, elköszöntünk.
Visszatértünk a telep elejére, ahol még mindig jókedvűen cseverészett egymással a többi gondozó. Legszívesebben benyögtem volna, hogy fiúk, vagy húsz kennelt ki kellene pucolni, és valószínűleg a kutyák közül sok szívesen sétálna, de úgy éreztem, kár a gőzért. Már azt sem bántam, hogy oda az egész délelőttöm, és nem tudunk egy kutyát sem hazavinni, csak szabadulni akartam arról a borzalmas helyről. Megbeszéltük Péterrel, hogy néhány nap múlva visszamegyünk, miután kellőképpen felvérteztük magunkat bunkóság ellen. Nyafkamacskánál olvastam, hogy megtiltották, hogy a telepen fotókat készítsenek a kutyákról, így lehetetlenné teszik, hogy az interneten találhassanak gazdát az odakerült állatok. Gondolom, rövidesen a bejárás is tilos lesz, hogy az emberek a saját szemükkel se lássák, hogy ezen a helyen aztán senkit sem érdekelnek a kutyák.
2010. 06. 11.
A www.munkalesz.blogspot.com alapján
Így aztán a harminc fokos hőségben elbuszoztunk a telepre. Rögtön a bejáratnál egy biztonsági őr megkérdezte a nevemet. Most vagy így akart csajozni, vagy az én nevem volt aznap a jelszó, mert nem írta fel sehová, hanem kinyitotta a kaput. Bent egy kupacban öt gondozó ücsörgött és beszélgetett. Miután néhány percig mórikáltuk magunkat, egyikük megkérdezte, miért jöttünk. Elmondtuk. Nagyot sóhajtott, amiért ilyen pofátlanul megszakítottuk a kedélyes délelőttöt, és elindult a kennelek felé. Szabály ugyanis, hogy látogató nem lehet bent felügyelet nélkül.
Odamentünk a kutyushoz, aki nagyon aranyos, bozontos jószág volt, viszont folyamatosan ugatott ránk, és csupa váladék volt az orra. Amikor megkérdeztem, mi baja, a gondozó rámförmedt, hogy "mi lenne, taknyos". Angyali türelemmel azt is megkérdeztem, hogy hogyan lehet elkerülni, hogy ezt az otthoni kutyánk elkapja. Az intelligens válasz: "Sehogy se. El fogja kapni. Kezeltetni kell. Majd elmúlik." Én tudom, hogy óriási parasztság részemről, hogy nem tudom egy takonyfoltból megállapítani egy kutya betegségét, a szükséges gyógymódokat, és nincs nálam egy mobil állatgyógyszertár, magamba is szálltam ott nyomban. A náthától hát eltekintettünk, de mivel a kutya nem mutatta, hogy eszméletlenül boldog lenne tőlünk, vagyis végig ugatott ránk, szerettük volna, ha kijön a ketrecből, hogy kicsit megsimogassuk, vagy sétáljunk vele egy kört. Talán nem meglepő ezek után, de nem lehet a kutyát kiengedni. Tilos sétáltatni, tilos megsimogatni. Vagyis úgy döntsek arról, hogy tizenegynehány évig leszünk-e társak, hogy egy sötét ketrecben látok egy csomó szőrt.
Végtelen alázatot erőltettem magamra, és érdeklődtem, megnézhetnénk-e a többi kutyát is, hátha van olyan, aki azonnal kiválaszt bennünket. Erre a gondozó olyan méltatlankodó pofahúzást rendezett, mintha azt kérdeztem volna tőle, hogy kivághatom-e a szívét, és főzhetek-e belőle pörköltet. Felszegett fejjel végigviharzott a kennelek között, mi loholva követtük. Ha kérdeztünk valamit, elmondta, ami a kutya táblájára amúgy is rá volt írva, de minden másra azt mondta, "nem tudom". Az egész helyiségben egyébként irtózatos bűz volt, a kutyapisi a folyosó közepére folyik össze. Miután hét perc alatt végighajtott bennünket a ketrecek között, annyit mondott, gondoljuk végig, neki most dolga van. El sem tudtam képzelni, mi a fene más dolga lehet a munkaidejében, de mivel már a puszta látványától erős vágyat éreztem, hogy lecsapjam, és a darabjaiból jóllakassam a kutyákat, elköszöntünk.
Visszatértünk a telep elejére, ahol még mindig jókedvűen cseverészett egymással a többi gondozó. Legszívesebben benyögtem volna, hogy fiúk, vagy húsz kennelt ki kellene pucolni, és valószínűleg a kutyák közül sok szívesen sétálna, de úgy éreztem, kár a gőzért. Már azt sem bántam, hogy oda az egész délelőttöm, és nem tudunk egy kutyát sem hazavinni, csak szabadulni akartam arról a borzalmas helyről. Megbeszéltük Péterrel, hogy néhány nap múlva visszamegyünk, miután kellőképpen felvérteztük magunkat bunkóság ellen. Nyafkamacskánál olvastam, hogy megtiltották, hogy a telepen fotókat készítsenek a kutyákról, így lehetetlenné teszik, hogy az interneten találhassanak gazdát az odakerült állatok. Gondolom, rövidesen a bejárás is tilos lesz, hogy az emberek a saját szemükkel se lássák, hogy ezen a helyen aztán senkit sem érdekelnek a kutyák.
2010. 06. 11.
A www.munkalesz.blogspot.com alapján
2010. június 8., kedd
Az "ebtelep"-ről
Az Illatos út legújabb, kritikán aluli minőségű, "hivatalos" honlapján olvasható rózsaszín önreklám, egyelőre közvetlen kommentár nélkül...
"Sintértelep.
Sokaknak ez jut eszébe, ha meghallja az Illatos úti Ebtelep nevét.
Igen, régen így nevezték. Játékfilmekből ismert gonosz emberek, nyomorúságos körülmények, kutyák egymás hegyén-hátán, éhesen, szomjasan, szomorú szemekkel.
Altatás, kínzás és rémtörténetek.
Ma már közel sincs így.
A nálunk élő állatok a legkiválóbb élelmet kapják. Naponta kétszer takarítják a kenneleket, állandó gondozói és orvosi felügyelet alatt állnak.
Az örökbeadandó kutyák oltással és chippel távoznak új otthonukba.
Állatvédő civil szervezetektől kapott ultrahang készülék és röntgen gép áll a rendelkezésünkre, kisebb műtéteket is el tudunk végezni. Gyógyszereket is kapunk.
De!
Az ebtelep önkormányzati intézmény, a Fővárosi Közterület-felügyelet szigorú szabályok alapján működteti.
Minden utcán talált, bejelentett vagy behozott, leadott és megunt négylábút át kell vennünk. Számunkra ez kötelező, a menhelyek mondhatnak nemet. Mi nem.
A csapat, az itt dolgozók, mindent megtesznek az ide került állatokért. Sokkal többet is, mint amennyit munkakörük előír számukra.
Legtöbbünket otthon is innen mentett kutyusok várják.
Valóban igaz: a munkájuk a hobbijuk. Az állatok szeretete nélkül ezt nem is lehetne csinálni.
Mégis, a kutyák itt rácsok mögött élnek, sétáltatásra szinte soha nincs idő.
Sokan vannak. Többen, mint ahány kényelmes, kifutós kennelünk van.
Az újonnan érkező, ijedt állatok felzaklatják a régieket, ugatnak, nyüszítenek, félelemszag terjeng a levegőben.
Nincsenek jó helyen nálunk.
Naponta érkeznek a tulajdonosok által megunt állatok, csak állnak és néznek a távolodó gazdi után.
Az utcán tekergő ebeket befogják, kocsival szállítják idáig. Számukra a befogás jelent sokkot, ami a legtöbb esetben egyáltalán nem könnyű feladat. Az állatok egy része fél az embertől, ki tudja, milyen emlékei vannak. Menekülne.
A legjobb az lenne, ha nem is kerülnének ide.
Persze az elhagyott, gazdátlanul az utcán kódorgóknak jobb itt, nem üti el az autó, nem kínozzák, és reménykedhetnek abban is, talán valaki elviszi őket innen, hátha otthonuk lesz. Sokuk új családtagként távozik, de néhányan hosszú ideig itt maradnak."
2010. júniús
Forrás: www.ebtelep.hu
Kapcsolódó oldalak:
Válasz a Fővárosi Közterület-felügyelet 2008. 11. 28-i közleményére
Illatos út
"Sintértelep.
Sokaknak ez jut eszébe, ha meghallja az Illatos úti Ebtelep nevét.
Igen, régen így nevezték. Játékfilmekből ismert gonosz emberek, nyomorúságos körülmények, kutyák egymás hegyén-hátán, éhesen, szomjasan, szomorú szemekkel.
Altatás, kínzás és rémtörténetek.
Ma már közel sincs így.
A nálunk élő állatok a legkiválóbb élelmet kapják. Naponta kétszer takarítják a kenneleket, állandó gondozói és orvosi felügyelet alatt állnak.
Az örökbeadandó kutyák oltással és chippel távoznak új otthonukba.
Állatvédő civil szervezetektől kapott ultrahang készülék és röntgen gép áll a rendelkezésünkre, kisebb műtéteket is el tudunk végezni. Gyógyszereket is kapunk.
De!
Az ebtelep önkormányzati intézmény, a Fővárosi Közterület-felügyelet szigorú szabályok alapján működteti.
Minden utcán talált, bejelentett vagy behozott, leadott és megunt négylábút át kell vennünk. Számunkra ez kötelező, a menhelyek mondhatnak nemet. Mi nem.
A csapat, az itt dolgozók, mindent megtesznek az ide került állatokért. Sokkal többet is, mint amennyit munkakörük előír számukra.
Legtöbbünket otthon is innen mentett kutyusok várják.
Valóban igaz: a munkájuk a hobbijuk. Az állatok szeretete nélkül ezt nem is lehetne csinálni.
Mégis, a kutyák itt rácsok mögött élnek, sétáltatásra szinte soha nincs idő.
Sokan vannak. Többen, mint ahány kényelmes, kifutós kennelünk van.
Az újonnan érkező, ijedt állatok felzaklatják a régieket, ugatnak, nyüszítenek, félelemszag terjeng a levegőben.
Nincsenek jó helyen nálunk.
Naponta érkeznek a tulajdonosok által megunt állatok, csak állnak és néznek a távolodó gazdi után.
Az utcán tekergő ebeket befogják, kocsival szállítják idáig. Számukra a befogás jelent sokkot, ami a legtöbb esetben egyáltalán nem könnyű feladat. Az állatok egy része fél az embertől, ki tudja, milyen emlékei vannak. Menekülne.
A legjobb az lenne, ha nem is kerülnének ide.
Persze az elhagyott, gazdátlanul az utcán kódorgóknak jobb itt, nem üti el az autó, nem kínozzák, és reménykedhetnek abban is, talán valaki elviszi őket innen, hátha otthonuk lesz. Sokuk új családtagként távozik, de néhányan hosszú ideig itt maradnak."
2010. júniús
Forrás: www.ebtelep.hu
Kapcsolódó oldalak:
Válasz a Fővárosi Közterület-felügyelet 2008. 11. 28-i közleményére
Illatos út
2010. május 31., hétfő
12/2010. sz. Igazgatói Utasítás
A Fővárosi Közterület-felügyelet Igazgatójának 12/2010. számú Utasítása a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségi (Ebrendészeti) Telepe területére, ill épületeibe történő be- és kiléptetés szabályairól, a belső rend és biztonság fenntartásáról: >>>
2010. 05. 31.
2010. 05. 31.
2010. május 11., kedd
Talált kutyát mentett Balogh Edina
BUDAPEST — Balogh Edinának (25) köszönheti életét egy kutyus, akire a Barátok közt színésznője egy buszmegállóban akadt rá. A sorozat Kingájáról köztudott, hogy nagy állatbarát, otthonában két kutyus is élvezheti a gazdi hatalmas szeretetét.
Edina a napokban éppen hazafelé tartott párjával, amikor egy buszmegállóban egy láthatóan beteg német juhászt pillantott meg.
– Már messziről láttam, hogy valami baja van, gondoltam, elütötték, mert a lába be volt vizesedve, és a csípőjét is nehezen tudta mozgatni. Ráadásul a tűző napon teljesen kitikkadt – mondta a Blikknek Balogh Edina, aki persze azonnal megitatta az állatot.
– Biztos voltam benne, hogy van gazdája, csak nem tud hazamenni a sérülései miatt. Az állatmentőket hívtuk, akik segítettek bevinni a kutyust az Illatos úti menhelyre. Az állatorvosom, dr. Kozma Tamás – aki egyébként a menhely igazgatója is – megvizsgálta, és szerencsére azonnal felismerte az állatot – mondta Edina, aki nem csupán a kutyus életét mentette meg, hanem gazdáját is megóvta egy hatalmas veszteségtől.
– Nem is tudjuk, milyen nagy szüksége van egy kiszolgáltatott állatnak a mi segítségünkre.
S. N.
Forrás: www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/talalt-kutyat-mentett-balogh-edina-2018156
Megjegyzések:
Az Illatos út még a saját elmondásuk szerint sem "menhely"!
Az Illatos út valójában Budapest sintértelepe, ahonnan NEM "állatmentők" jönnek ki!
Az ilyen felelőtlen bulvárcikkeknek köszönhetően az olvasók egyre több szerencsétlen állatot visznek BE Budapest sintértelepére, ahol sem nekik nincs életbiztosításuk, sem azoknak a már bentlévő társaiknak, akiket esetleg épp azért "altatnak" el, hogy az újaknak legyen helyük!
Edina a napokban éppen hazafelé tartott párjával, amikor egy buszmegállóban egy láthatóan beteg német juhászt pillantott meg.
– Már messziről láttam, hogy valami baja van, gondoltam, elütötték, mert a lába be volt vizesedve, és a csípőjét is nehezen tudta mozgatni. Ráadásul a tűző napon teljesen kitikkadt – mondta a Blikknek Balogh Edina, aki persze azonnal megitatta az állatot.
– Biztos voltam benne, hogy van gazdája, csak nem tud hazamenni a sérülései miatt. Az állatmentőket hívtuk, akik segítettek bevinni a kutyust az Illatos úti menhelyre. Az állatorvosom, dr. Kozma Tamás – aki egyébként a menhely igazgatója is – megvizsgálta, és szerencsére azonnal felismerte az állatot – mondta Edina, aki nem csupán a kutyus életét mentette meg, hanem gazdáját is megóvta egy hatalmas veszteségtől.
– Nem is tudjuk, milyen nagy szüksége van egy kiszolgáltatott állatnak a mi segítségünkre.
S. N.
Forrás: www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/talalt-kutyat-mentett-balogh-edina-2018156
Megjegyzések:
Az Illatos út még a saját elmondásuk szerint sem "menhely"!
Az Illatos út valójában Budapest sintértelepe, ahonnan NEM "állatmentők" jönnek ki!
Az ilyen felelőtlen bulvárcikkeknek köszönhetően az olvasók egyre több szerencsétlen állatot visznek BE Budapest sintértelepére, ahol sem nekik nincs életbiztosításuk, sem azoknak a már bentlévő társaiknak, akiket esetleg épp azért "altatnak" el, hogy az újaknak legyen helyük!
2010. február 26., péntek
Mínusz emlékére...
Mínusznak ma reggel véget ért a szenvedése...
Gazdája írta:
2010. február 26-án hajnalban lelke úgy döntött itt az idő most vagy soha és elhagyta GAIAT.
Gúnyáját kinőtte, és levetette, mely már szűk volt neki a 3D-ben.
vajasandi
Mínusz emlékoldala: www.magunk.hu
(2010. 02. 26.)
...
Mínusz az Illatos útról a kórházba kikerülve...
!!! Mínusz kóborlása alatt szerzett sebét az Illatos úton pár nap nap alatt úgy elhanyagolták, hogy már a sintértelepről kihozva sem lehetett megmenteni... !!!
Az Isten verje meg azokat, akiknek a lelkén szárad a halála!
PZs.
(2010. 02. 24.)
...
Mínusz az Illatos úton...
Kennelszám: 55
Beérkezés: 2010. február ... - III. ker. - Befogott
Örökbefogadható: 2010. március 04.-től
Faj: Kutya
Fajta: keverék
Szín: fekete-cser
Méret: Közepes
Ivar: ivaros kan
Kor: "felnőtt"
...
(2010. 02. 18.)
...
Mínusz eredeti segélykérése:
Elveszett 2010. 02. 16.-án Budapesten, a III. kerületben, Csillaghegy - Békásmegyer környékén Mínusz nevű, nagyon aranyos, 2 éves kan, német juhász keverék kutyánk!
Nagyon játékos, emberre nem támad, szelíd. A Békás-tó környékén és a békásmegyeri Máltai játszótér közelében gyakran csavarog.
Nyakörve nem volt, mikrochip van benne, száma: 348098190025105
Aki látja, kérem, hívjon, ha nem veszem fel, SMS-ben értesítsen a +36-30-987-1010-es számon, ill. e-mailben - jobforacowboy@windowslive.com - vagy az Észak utca ...-ra vigye el!
Köszönünk minden segítséget!
Gazdája írta:
2010. február 26-án hajnalban lelke úgy döntött itt az idő most vagy soha és elhagyta GAIAT.
Gúnyáját kinőtte, és levetette, mely már szűk volt neki a 3D-ben.
vajasandi
Mínusz emlékoldala: www.magunk.hu
(2010. 02. 26.)
...
Mínusz az Illatos útról a kórházba kikerülve...!!! Mínusz kóborlása alatt szerzett sebét az Illatos úton pár nap nap alatt úgy elhanyagolták, hogy már a sintértelepről kihozva sem lehetett megmenteni... !!!
Az Isten verje meg azokat, akiknek a lelkén szárad a halála!
PZs.
(2010. 02. 24.)
...
Mínusz az Illatos úton...Kennelszám: 55
Beérkezés: 2010. február ... - III. ker. - Befogott
Örökbefogadható: 2010. március 04.-től
Faj: Kutya
Fajta: keverék
Szín: fekete-cser
Méret: Közepes
Ivar: ivaros kan
Kor: "felnőtt"
...
(2010. 02. 18.)
...
Mínusz eredeti segélykérése:Elveszett 2010. 02. 16.-án Budapesten, a III. kerületben, Csillaghegy - Békásmegyer környékén Mínusz nevű, nagyon aranyos, 2 éves kan, német juhász keverék kutyánk!
Nagyon játékos, emberre nem támad, szelíd. A Békás-tó környékén és a békásmegyeri Máltai játszótér közelében gyakran csavarog.
Nyakörve nem volt, mikrochip van benne, száma: 348098190025105
Aki látja, kérem, hívjon, ha nem veszem fel, SMS-ben értesítsen a +36-30-987-1010-es számon, ill. e-mailben - jobforacowboy@windowslive.com - vagy az Észak utca ...-ra vigye el!
Köszönünk minden segítséget!
2010. január 1., péntek
A Fővárosi Közterület-felügyelet Szervezeti és Működési Szabályzata
A Fővárosi Közterület-felügyelet Szervezeti és Működési Szabályzata: www.kozterulet-felugyelet.hu/res/szmsz_vegleges_2009_12_03.pdf
2010. 01. 01.
2010. 01. 01.
2008. december 22., hétfő
Válasz a Fővárosi Közterület-felügyelet 2008. 11. 28-i közleményére
Növeli, ki elfödi a bajt!
Dőlt betűkkel olvasható a Fővárosi Közterület-felügyelet közleménye
Egyenes betűkkel olvasható a válaszom! P.Zs.
"A Vigyél Haza Alapítvány a kinti kennelek hősziheteléséhez gyűjtött adományokat azzal, hogy ismert művészek és Illatos úti kutyák közös fotóival naptárt adtak ki.
Akadt valaki, aki még ebbe is bele tudott kötni, és a nemes célt segítő művészeket e-mailbe is zaklatta...
Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelt Újságíró kollégák!
A Fővárosi Közterület-felügyelet Sajtó és kommunikációs csoportja kéri, hogy az alábbi közleményt megjelentetni szíveskedjenek!
Tisztelettel: Janocsek Ferenc Sajtó és kommunikációs referens" *
Égbekiáltónak tartom, hogy többek között egy Kossuth díjjas művésszel próbálnak népszerűsíteni egy sintértelepet! (A "hőszigetelő" gumiszőnyegről is kiderült már az alkalmatlansága, ami előrelátható volt, de az csak mellékszál, a "naptár-akció" fő célja az "Illatos út" további sztárolása volt!) Az Illatos út saját kommunikációja már így is teljesen fals, ezen az úton nem szabad tovább menni! Az "Ugye nem igaz???" , az "Egy igaz embert keresünk!" és a "A pokolba vezető út..." című leveleimben írtam indítékaimról részletesebben.
"KÖZLEMÉNY – A Fővárosi Közterület-felügyelet visszautasítja az Állategészségügyi Telepét és annak tevékenységét ért igaztalan vádakat"
(2008. november 28. - Janocsek Ferenc
A közlemény teljes szövege: www.kozterulet-felugyelet.hu/web/cms/kozter-pub/modules/kozlem/kozlem_0013.html?uri=/kozter-pub/kozlemenyek.html **)
Kár "igaztalan vádak"-ról beszélni, amikor a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telepéről az IGAZSÁG legnagyobb része 2003. áprilisa óta az "Illatos út" általunk, az Illatos Úti Állatvédő Projekt keretében készített honlapján - a www.illatosut.atw.hu -n olvasható! Pl. mi kezdettől fogva következetesen "sintértelep"-nek hívtuk az Illatos utat, nem sértő szándékkal, hanem mert ez az egyetlen szó, amely a kívülállók számára legvilágosabban utal a telep valóságára! Az "állategészségügyi-", "gyepmesteri-", "ebrendészeti-" telep kifejezések a nagyközönség számára félreérthetőek, és ez "félreértés" sok-sok szerencsétlen állat életébe kerül(het), amikor a tájékozatlan emberek tömegével viszik be őket a "menhely"-nek hitt s-i-n-t-é-r-telepre! A telepre bekerülő állatok 2/3-a, 3/4-e ilyen, a gazdája által leadott állat, őket akár azonnal is "elaltathatják", tehát egyáltalán nem mindegy, hogy kimondjuk-e az igazságot a teleppel kapcsolatban! A megnevezésen túl, a teleppel kapcsolatban kezdettől fogva az állatok érdekeit legjobban figyelembevevő, korrekt tájékoztatásra törekedtünk, és ellene voltunk az elhallgatásnak vagy a rózsaszín lakkozásnak, ködösítésnek!
"A Fővárosi Közterület-felügyelet visszautasítja az Állategészségügyi Telepét és annak tevékenységét ért igaztalan vádakat, ezért rövid összefoglalóban ismertetjük a Telep működését és feladatait. A működést részletező jogszabályok, a Fővárosi Közterület-felügyelet Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amelyet a honlapunkról le lehet tölteni. ( www.kozterulet-felugyelet.hu ***)."
2003. február 19-én küldtem el a Fővárosi Közterület-felügyelet vezetőjének azt a levelem, amelyben állatvédőként és szervezőként felajánlottam a segítségem, hogy az Illatos úti "sintértelep" élére állhasson Magyarországon annak a kedvező változásnak, amely során a sintértelepeket fokozatosan felválthatják végre nálunk is az állatvédő módszereket alkalmazó és az állatvédők által is felvállalható működésű állatmenhelyek, állatotthonok! Ezután engedélyezték, hogy elkezdjük készíteni az Illatos úti telep honlapját, majd két év után sikerült a szopornyica elleni hatékony védekezést is bevezetni, ill. történt még néhány kedvező változás, de a további állatvédő módszerekre való áttéréstől sajnos alapvetően ódzkodott az Illatos út! Helyette inkább a média sztárolását választották... aminek következtében egyre több állat került/kerül BE az Illatos útra!
"A Fővárosi Közterület-felügyelet Illatos úti szervezeti egysége nem menhely és nem sintértelep. Olyan hatósági feladatokat is ellátó Állategészségügyi Telep, amelynek feladatait jogszabályok és a jogi irányítás egyéb eszközei határozzák meg, ebből következik, hogy a működéséről készített beszámoló része a Fővárosi Közterület-felügyelet éves beszámolójának, ezáltal mindenki számára hozzáférhető."
A sintér(telep)ekre általánosan jellemző, hogy titkolják tevékenységük valódi mivoltját, és ez kezdődik mindjárt az elnevezéssel: Magyarországon az önkormányzatok által fenntartott - nem állatvédők által üzemeltetett - "állategészségügyi-", "gyepmesteri-", "ebrendészeti-", stb. telepek valóban mind egyet jelentenek: sintértelepet, ahol minden állatot be kell fogadniuk, ahol helyhiány esetén megölik a "létszámfelesleget", és amelyek nem állatvédő elvek, módszerek alapján működnek!
Jellemző még ezekre a telepekre, tevékenységekre, hogy kerülik az igazság felvállalását... Az Illatos út kapcsán is az utolsó nyilvános statisztikát még én tettem fel 2004-ben a www.illatosut.atw.hu/statisztika.htm oldalra! Az olyan sokszor "hivatalos"-nak nevezett másik honlapon soha nem volt és most sincs statisztika az Illatos útra be- ill. onnan kikerült állatokról!
A Fővárosi Közterület-felügyelet éves beszámolóját pedig hiába keressük a honlapjukon, a keresés eredményeként az az oldal jön ki, amelyik hivatkozik rá és azt állítja, hogy "mindenki számára hozzáférhető"...
"A Telep alapfeladata a kóbor ebek befogása, a leadott kutyák átvétele, a tulajdonos kérése alapján az idős vagy beteg állat elaltatása illetve az állatok telepen történő elhelyezése és lehetőség szerint gazdához való juttatása.
A Telep 94 férőhellyel rendelkezik. Kötelességünk átvenni minden, Budapest közigazgatási területéről hozzánk behozott ebet. Sajnos évente mintegy 2000 megunt négylábút hoznak be olyan személyek, akik felelőtlenül, előzetes mérlegelés nélkül döntöttek a kutyatartás mellett, majd látva a felmerülő feladatokat, problémákat szabadulni kívánnak kedvenceiktől.
A közterületen elütött vagy más módon megsérült állatok jelentős része is hozzánk kerül. Az enyhébb sérüléseket a Telepen ellátjuk, a csontsebészeti beavatkozást igénylő sérülések esetén a velünk kapcsolatban álló állatvédő szervezetek viszik el állatkórházba a súlyosan sérült állatokat.
Az alapfeladaton túl a Telep sokkal többet tesz, hiszen 2-3 évvel ezelőtt a főváros által biztosított 20 millió forintból felszámolásra került a Telepen a szopornyica, a Telepre bekerülő valamennyi állatot a fertőző betegségek elleni kombinált védőoltással, féregtelenítő kezeléssel látunk el, továbbá a felelős állattartás jegyében minden örökbeadott állat microchippel ellátva kerül új gazdájához (ennek költsége nem az új tulajdonost terheli)."
2003. óta számtalanszor felajánlottam a telep vezetőjének, hogy beszéljük meg, hogyan lehetne az állatvédő szempontokat, módszereket jobban érvényesíteni az Illatos úton, sajnos mindig kitért előle, pedig a jelenlegi módszerekkel a telep csak szaporítja a bajt, nem foglalkozik megfelelően sem az állatokkal, sem az állatokat leadókkal, sem az "örökbefogadókkal", sem pedig az állatokat szerető, irántuk közömbös vagy ellenséges kívülállókkal, stb. Elfogadhatatlan, hogy a telepen "megsértődnek" a szomorú igazság töredéke hallatán, viszont annál jobban szeretik, ha "állatmentő"-ként emlegetik őket!
"A Telepet segítő állatvédő szervezetek közreműködésével (Kutyasegélyszolgálat Alapítvány, Lelenc Kutyamentő Egyesület, Minimenhely Alapítvány, Vigyél haza Alapítvány) rendszeresen szervezünk nagyszabású Örökbefogadó Napokat, ahol a sajtó és az állampolgárok nagy számban képviseltetik magukat, és általában egy-egy ilyen napon 50-60 kutya is gazdára talál."
Az említett "állatvédő szervezetek" sajnos több vonatkozásban sem álltak a helyzet magaslatán az Illatos út kapcsán az elmúlt években: pl. kritikátlanul együttműködtek a teleppel, és sajnos a hozzáértésüket inkább a pénzükkel próbálták pótolni! Az eddig megrendezett "örökbefogadó napok" is jól példázzák a szervezők nagyfokú hozzánemértését! Amit előre is lehetett tudni, sajnos minden alkalommal bekövetkezett: kivittek ugyan x tucat állatot "örökbe", de utána hónapokig hordták tele a telepet vemhes kutyákkal, komplett almokkal, öreg kutyákkal, beteg kutyákkal... hiszen a felelőtlen médiából az "jött le", hogy az Illatos úton "megmentik" őket... Pedig épp a leadott állatokat akár azonnal is megölhetik!
"Az elmúlt évben 10399 látogató jött el a telepre és több mint 2000 kutyát juttattunk gazdához."
Nem kevés ez az egyetlen mondat a korrekt statisztika helyett? És milyen gazdához juttatták a "2.000" kutyát? Boldog-boldogtalannak adnak állatot! És tessék mondani, a macskákkal mi történik?
"A Fővárosi Közterület-felügyelet elkötelezett a felelős és kultúrált ebtartás népszerűsítése mellett."
Kikkel népszerűsítik a "kultúrált ebtartás"-t? Akik jártak már nyitott füllel az Illatos úton vagy telefonáltak oda, hallhatták, hogy sokszor milyen arrogáns hangnemet használnak vagy milyen végtelenül cinikusak...
"Állategészségügyi Telepünk kapui nyitottak, mindenki által megismerhető a telephely munkája.
A Telep minden dolgozója (állatorvosok, állatgondozók) a legnagyobb odaadással, az állatok iránti elkötelezettséggel végzi munkáját."
Azok milyen "odaadással, elkötelezettséggel" dolgoztak pl., akik miatt pl. a vaksötét 76-os kennelben sorozatosan haltak meg a szerencsétlen fekete kutyák, mert az "elkötelezettek" azt a fáradságot sem vették maguknak, hogy egy világosabb kennelbe tegyék őket... És azok, akik a fertőző vértócsában fekvő Mary-n nem segítettek... Vagy azok, akik miatt télen szinte egész nap csak jég van az állatok tányérjában... És az, aki egy gyönyörű kis oroszkék-szerű kamasz kandúrra azt mondta, hogy ha másnapig nem viszem el onnan, elaltattatja, mert "elege van belőle"... Stb. stb. stb.
"Erre jó példával szolgálnak a médiákban megjelent riportok, beszámolók (pl. TV2, RTL)."
A média sajnos egyáltalán nem érzi a felelősségét és nem jár utána az igazságnak (tisztelet a ritka kivételnek)!
"A Pásztor Zsuzsa által megfogalmazott igaztalan vádak nem csak a szervezetet járatják le, tüntetik fel rossz színben, hanem a lelkiismeretes személyzetet személyenként is nagyon sértik."
Nem akarom élezni a helyzetet, de kíváncsivá tettek, kik érzik magukat "sértve"? Azok, akik a macskákat a kukákban ölték az udvaron, látogatási időben (látogatási időn kívül vajon mit csinálnak)? Vagy az, aki egy megtalált kutyáért 20.000 Ft jutalmat meg sem köszönt? Esetleg azok, akik elkérik a leendő gazditól az örökbefogadni kívánt állat "tartási költségei"-t? Vagy netalán azok, akik anno jóismerősükként K.Gabriellát, a mostanra már masszív bűnöző kapcsolatairól is elhíresült állatkínzót ajánlották W.-nének "segítő"-ként... Vagy azok, akik úgy takarítanak (slagoznak), hogy egyúttal a kutya is lezuhanyozik, ha nem tud repülni... Sajnos sokáig tudnám még folytatni!
Sértődés helyett - amire nekem sokkal több okom lenne, hiszen 2003. decemberében a telep nem tartotta magát eredeti megállapodásunkhoz - nézzünk inkább előre: a 2003-as segítő ajánlatom most is érvényes, ha az "Illatos út" részéről is mutatkozik végre szándék a gyökeres változtatásra, akkor szívesen segítek tovább, hiszen az utóbbi néhány évben erre tettem fel az életem! De abban nem tudok partner lenni, hogy a régi módszerek meghagyásával, csupán egy rózsaszín cukormázzal öntsük le Budapest sintértelepét - hiszen növeli, ki elfödi a bajt!
Továbbra is keresünk tehát olyan igaz embereket, akik segítenének abban, hogy az Illatos úton végre az állatok igazsága érvényesüljön!
Köszönöm mindenkinek a megértését, segítségét:
Pásztor Zsuzsa,
help@sinterstop.hu
Budapest, 2008. december 22.
Kapcsolódó oldalak:
Illatos Úti Állatvédő Projekt
A sintértelepek állataiért...
Ugye nem igaz???
Egy igaz embert keresünk!
A pokolba vezető út...
* Idézet a Fővárosi Közterület-felügyelet sajtó és kommunikációs referensének eredeti helyesírásával...
** A Fővárosi Közterület-felügyelet közleményét 2010. januárjában levették a honlapjukról.
*** A Fővárosi Közterület-felügyelet Működési és Szervezeti Szabályzata 2010. januárjától kikerült a honlapjukra.
Dőlt betűkkel olvasható a Fővárosi Közterület-felügyelet közleménye
Egyenes betűkkel olvasható a válaszom! P.Zs.
"A Vigyél Haza Alapítvány a kinti kennelek hősziheteléséhez gyűjtött adományokat azzal, hogy ismert művészek és Illatos úti kutyák közös fotóival naptárt adtak ki.
Akadt valaki, aki még ebbe is bele tudott kötni, és a nemes célt segítő művészeket e-mailbe is zaklatta...
Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelt Újságíró kollégák!
A Fővárosi Közterület-felügyelet Sajtó és kommunikációs csoportja kéri, hogy az alábbi közleményt megjelentetni szíveskedjenek!
Tisztelettel: Janocsek Ferenc Sajtó és kommunikációs referens" *
Égbekiáltónak tartom, hogy többek között egy Kossuth díjjas művésszel próbálnak népszerűsíteni egy sintértelepet! (A "hőszigetelő" gumiszőnyegről is kiderült már az alkalmatlansága, ami előrelátható volt, de az csak mellékszál, a "naptár-akció" fő célja az "Illatos út" további sztárolása volt!) Az Illatos út saját kommunikációja már így is teljesen fals, ezen az úton nem szabad tovább menni! Az "Ugye nem igaz???" , az "Egy igaz embert keresünk!" és a "A pokolba vezető út..." című leveleimben írtam indítékaimról részletesebben.
"KÖZLEMÉNY – A Fővárosi Közterület-felügyelet visszautasítja az Állategészségügyi Telepét és annak tevékenységét ért igaztalan vádakat"(2008. november 28. - Janocsek Ferenc
A közlemény teljes szövege: www.kozterulet-felugyelet.hu/web/cms/kozter-pub/modules/kozlem/kozlem_0013.html?uri=/kozter-pub/kozlemenyek.html **)
Kár "igaztalan vádak"-ról beszélni, amikor a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telepéről az IGAZSÁG legnagyobb része 2003. áprilisa óta az "Illatos út" általunk, az Illatos Úti Állatvédő Projekt keretében készített honlapján - a www.illatosut.atw.hu -n olvasható! Pl. mi kezdettől fogva következetesen "sintértelep"-nek hívtuk az Illatos utat, nem sértő szándékkal, hanem mert ez az egyetlen szó, amely a kívülállók számára legvilágosabban utal a telep valóságára! Az "állategészségügyi-", "gyepmesteri-", "ebrendészeti-" telep kifejezések a nagyközönség számára félreérthetőek, és ez "félreértés" sok-sok szerencsétlen állat életébe kerül(het), amikor a tájékozatlan emberek tömegével viszik be őket a "menhely"-nek hitt s-i-n-t-é-r-telepre! A telepre bekerülő állatok 2/3-a, 3/4-e ilyen, a gazdája által leadott állat, őket akár azonnal is "elaltathatják", tehát egyáltalán nem mindegy, hogy kimondjuk-e az igazságot a teleppel kapcsolatban! A megnevezésen túl, a teleppel kapcsolatban kezdettől fogva az állatok érdekeit legjobban figyelembevevő, korrekt tájékoztatásra törekedtünk, és ellene voltunk az elhallgatásnak vagy a rózsaszín lakkozásnak, ködösítésnek!
"A Fővárosi Közterület-felügyelet visszautasítja az Állategészségügyi Telepét és annak tevékenységét ért igaztalan vádakat, ezért rövid összefoglalóban ismertetjük a Telep működését és feladatait. A működést részletező jogszabályok, a Fővárosi Közterület-felügyelet Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amelyet a honlapunkról le lehet tölteni. ( www.kozterulet-felugyelet.hu ***)."
2003. február 19-én küldtem el a Fővárosi Közterület-felügyelet vezetőjének azt a levelem, amelyben állatvédőként és szervezőként felajánlottam a segítségem, hogy az Illatos úti "sintértelep" élére állhasson Magyarországon annak a kedvező változásnak, amely során a sintértelepeket fokozatosan felválthatják végre nálunk is az állatvédő módszereket alkalmazó és az állatvédők által is felvállalható működésű állatmenhelyek, állatotthonok! Ezután engedélyezték, hogy elkezdjük készíteni az Illatos úti telep honlapját, majd két év után sikerült a szopornyica elleni hatékony védekezést is bevezetni, ill. történt még néhány kedvező változás, de a további állatvédő módszerekre való áttéréstől sajnos alapvetően ódzkodott az Illatos út! Helyette inkább a média sztárolását választották... aminek következtében egyre több állat került/kerül BE az Illatos útra!
"A Fővárosi Közterület-felügyelet Illatos úti szervezeti egysége nem menhely és nem sintértelep. Olyan hatósági feladatokat is ellátó Állategészségügyi Telep, amelynek feladatait jogszabályok és a jogi irányítás egyéb eszközei határozzák meg, ebből következik, hogy a működéséről készített beszámoló része a Fővárosi Közterület-felügyelet éves beszámolójának, ezáltal mindenki számára hozzáférhető."
A sintér(telep)ekre általánosan jellemző, hogy titkolják tevékenységük valódi mivoltját, és ez kezdődik mindjárt az elnevezéssel: Magyarországon az önkormányzatok által fenntartott - nem állatvédők által üzemeltetett - "állategészségügyi-", "gyepmesteri-", "ebrendészeti-", stb. telepek valóban mind egyet jelentenek: sintértelepet, ahol minden állatot be kell fogadniuk, ahol helyhiány esetén megölik a "létszámfelesleget", és amelyek nem állatvédő elvek, módszerek alapján működnek!
Jellemző még ezekre a telepekre, tevékenységekre, hogy kerülik az igazság felvállalását... Az Illatos út kapcsán is az utolsó nyilvános statisztikát még én tettem fel 2004-ben a www.illatosut.atw.hu/statisztika.htm oldalra! Az olyan sokszor "hivatalos"-nak nevezett másik honlapon soha nem volt és most sincs statisztika az Illatos útra be- ill. onnan kikerült állatokról!
A Fővárosi Közterület-felügyelet éves beszámolóját pedig hiába keressük a honlapjukon, a keresés eredményeként az az oldal jön ki, amelyik hivatkozik rá és azt állítja, hogy "mindenki számára hozzáférhető"...
"A Telep alapfeladata a kóbor ebek befogása, a leadott kutyák átvétele, a tulajdonos kérése alapján az idős vagy beteg állat elaltatása illetve az állatok telepen történő elhelyezése és lehetőség szerint gazdához való juttatása.
A Telep 94 férőhellyel rendelkezik. Kötelességünk átvenni minden, Budapest közigazgatási területéről hozzánk behozott ebet. Sajnos évente mintegy 2000 megunt négylábút hoznak be olyan személyek, akik felelőtlenül, előzetes mérlegelés nélkül döntöttek a kutyatartás mellett, majd látva a felmerülő feladatokat, problémákat szabadulni kívánnak kedvenceiktől.
A közterületen elütött vagy más módon megsérült állatok jelentős része is hozzánk kerül. Az enyhébb sérüléseket a Telepen ellátjuk, a csontsebészeti beavatkozást igénylő sérülések esetén a velünk kapcsolatban álló állatvédő szervezetek viszik el állatkórházba a súlyosan sérült állatokat.
Az alapfeladaton túl a Telep sokkal többet tesz, hiszen 2-3 évvel ezelőtt a főváros által biztosított 20 millió forintból felszámolásra került a Telepen a szopornyica, a Telepre bekerülő valamennyi állatot a fertőző betegségek elleni kombinált védőoltással, féregtelenítő kezeléssel látunk el, továbbá a felelős állattartás jegyében minden örökbeadott állat microchippel ellátva kerül új gazdájához (ennek költsége nem az új tulajdonost terheli)."
2003. óta számtalanszor felajánlottam a telep vezetőjének, hogy beszéljük meg, hogyan lehetne az állatvédő szempontokat, módszereket jobban érvényesíteni az Illatos úton, sajnos mindig kitért előle, pedig a jelenlegi módszerekkel a telep csak szaporítja a bajt, nem foglalkozik megfelelően sem az állatokkal, sem az állatokat leadókkal, sem az "örökbefogadókkal", sem pedig az állatokat szerető, irántuk közömbös vagy ellenséges kívülállókkal, stb. Elfogadhatatlan, hogy a telepen "megsértődnek" a szomorú igazság töredéke hallatán, viszont annál jobban szeretik, ha "állatmentő"-ként emlegetik őket!
"A Telepet segítő állatvédő szervezetek közreműködésével (Kutyasegélyszolgálat Alapítvány, Lelenc Kutyamentő Egyesület, Minimenhely Alapítvány, Vigyél haza Alapítvány) rendszeresen szervezünk nagyszabású Örökbefogadó Napokat, ahol a sajtó és az állampolgárok nagy számban képviseltetik magukat, és általában egy-egy ilyen napon 50-60 kutya is gazdára talál."
Az említett "állatvédő szervezetek" sajnos több vonatkozásban sem álltak a helyzet magaslatán az Illatos út kapcsán az elmúlt években: pl. kritikátlanul együttműködtek a teleppel, és sajnos a hozzáértésüket inkább a pénzükkel próbálták pótolni! Az eddig megrendezett "örökbefogadó napok" is jól példázzák a szervezők nagyfokú hozzánemértését! Amit előre is lehetett tudni, sajnos minden alkalommal bekövetkezett: kivittek ugyan x tucat állatot "örökbe", de utána hónapokig hordták tele a telepet vemhes kutyákkal, komplett almokkal, öreg kutyákkal, beteg kutyákkal... hiszen a felelőtlen médiából az "jött le", hogy az Illatos úton "megmentik" őket... Pedig épp a leadott állatokat akár azonnal is megölhetik!
"Az elmúlt évben 10399 látogató jött el a telepre és több mint 2000 kutyát juttattunk gazdához."
Nem kevés ez az egyetlen mondat a korrekt statisztika helyett? És milyen gazdához juttatták a "2.000" kutyát? Boldog-boldogtalannak adnak állatot! És tessék mondani, a macskákkal mi történik?
"A Fővárosi Közterület-felügyelet elkötelezett a felelős és kultúrált ebtartás népszerűsítése mellett."
Kikkel népszerűsítik a "kultúrált ebtartás"-t? Akik jártak már nyitott füllel az Illatos úton vagy telefonáltak oda, hallhatták, hogy sokszor milyen arrogáns hangnemet használnak vagy milyen végtelenül cinikusak...
"Állategészségügyi Telepünk kapui nyitottak, mindenki által megismerhető a telephely munkája.
A Telep minden dolgozója (állatorvosok, állatgondozók) a legnagyobb odaadással, az állatok iránti elkötelezettséggel végzi munkáját."
Azok milyen "odaadással, elkötelezettséggel" dolgoztak pl., akik miatt pl. a vaksötét 76-os kennelben sorozatosan haltak meg a szerencsétlen fekete kutyák, mert az "elkötelezettek" azt a fáradságot sem vették maguknak, hogy egy világosabb kennelbe tegyék őket... És azok, akik a fertőző vértócsában fekvő Mary-n nem segítettek... Vagy azok, akik miatt télen szinte egész nap csak jég van az állatok tányérjában... És az, aki egy gyönyörű kis oroszkék-szerű kamasz kandúrra azt mondta, hogy ha másnapig nem viszem el onnan, elaltattatja, mert "elege van belőle"... Stb. stb. stb.
"Erre jó példával szolgálnak a médiákban megjelent riportok, beszámolók (pl. TV2, RTL)."
A média sajnos egyáltalán nem érzi a felelősségét és nem jár utána az igazságnak (tisztelet a ritka kivételnek)!
"A Pásztor Zsuzsa által megfogalmazott igaztalan vádak nem csak a szervezetet járatják le, tüntetik fel rossz színben, hanem a lelkiismeretes személyzetet személyenként is nagyon sértik."
Nem akarom élezni a helyzetet, de kíváncsivá tettek, kik érzik magukat "sértve"? Azok, akik a macskákat a kukákban ölték az udvaron, látogatási időben (látogatási időn kívül vajon mit csinálnak)? Vagy az, aki egy megtalált kutyáért 20.000 Ft jutalmat meg sem köszönt? Esetleg azok, akik elkérik a leendő gazditól az örökbefogadni kívánt állat "tartási költségei"-t? Vagy netalán azok, akik anno jóismerősükként K.Gabriellát, a mostanra már masszív bűnöző kapcsolatairól is elhíresült állatkínzót ajánlották W.-nének "segítő"-ként... Vagy azok, akik úgy takarítanak (slagoznak), hogy egyúttal a kutya is lezuhanyozik, ha nem tud repülni... Sajnos sokáig tudnám még folytatni!
Sértődés helyett - amire nekem sokkal több okom lenne, hiszen 2003. decemberében a telep nem tartotta magát eredeti megállapodásunkhoz - nézzünk inkább előre: a 2003-as segítő ajánlatom most is érvényes, ha az "Illatos út" részéről is mutatkozik végre szándék a gyökeres változtatásra, akkor szívesen segítek tovább, hiszen az utóbbi néhány évben erre tettem fel az életem! De abban nem tudok partner lenni, hogy a régi módszerek meghagyásával, csupán egy rózsaszín cukormázzal öntsük le Budapest sintértelepét - hiszen növeli, ki elfödi a bajt!
Továbbra is keresünk tehát olyan igaz embereket, akik segítenének abban, hogy az Illatos úton végre az állatok igazsága érvényesüljön!
Köszönöm mindenkinek a megértését, segítségét:
Pásztor Zsuzsa,
help@sinterstop.hu
Budapest, 2008. december 22.
Kapcsolódó oldalak:
Illatos Úti Állatvédő Projekt
A sintértelepek állataiért...
Ugye nem igaz???
Egy igaz embert keresünk!
A pokolba vezető út...
* Idézet a Fővárosi Közterület-felügyelet sajtó és kommunikációs referensének eredeti helyesírásával...
** A Fővárosi Közterület-felügyelet közleményét 2010. januárjában levették a honlapjukról.
*** A Fővárosi Közterület-felügyelet Működési és Szervezeti Szabályzata 2010. januárjától kikerült a honlapjukra.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)